2012. október 3., szerda

26. rész


Jól gondoltam, hogy Robertnek nem lesz kedve eljönni a divatbemutatóra. Ez volt az egyik ok. A másik az volt, hogy meghívták pókerezni valamelyik kaszinóba, és teljesen fel volt dobva, mivel nagy pókerjátékosok ellen játszhat. Mondtam neki, hogy én azért elmegyek a bemutatóra, és rábólintott a dologra. Az említetett dolog 1 órakor kezdődött, a pálya mellett kialakítottak egy színpadot, és székeket raktak le. Sokáig tanakodtam, hogy mibe menjek, de végül egy zöld mintás ruha mellett döntöttem. Mire odaértem, már jó páran ott voltak: Kimi, Fernando, Raquel, Felipe Rafaval, Sebi és az asszisztense Naty. Sebi és Fernando-ék között foglaltam helyett.
- Isabel, hagyj mutassalak be az asszisztensemnek és nagyon jó barátomnak Nataliennek. Isabel Theissen-Natalien Gonzales- mutatott be minket egymásnak Sebi.
- Szia! Bár mi már a múltkor találkoztunk.- mondta mosolyogva Naty, és kezet fogott velem.
- Mikor?- érdeklődött Sebi.
- A Török nagydíjon, azt hiszen pénteken. Amikor otthagytál a rengeteg szatyorral a motorhome közepén, és Isabel segített összeszedni az elgurult dolgokat.- korholta le kedvesen Naty Sebit, aki picit elvörösödött.
- Igen, mert mentél előre, mint a mérgezett egér.- nevettem el magam, és Naty is csatlakozott hozzám.
- Jól van na! Ne piszkáljatok már!- „háborodott” fel vigyorogva Sebi.
- Nagyon jól néz ki ez a ruhád Isa. Ezzel simán részt vehetnél a bemutatón te is- szólalt meg elismerően Raquel.
- Köszönöm. De ez egy kicsit erős túlzás. Ennél sokkal szebb ruhák vonulnak itt fel. Meg nekem se lenne sok kedvem hozzá, lámpalázas lennék, meg a modellkedés nem az én világom.- válaszoltam mosolyogva.
A bemutatót Tamara, Ecclestone lánya konferálta végig. Most már tudom, hogy mit felejtettem otthon. A füldugót. Ezt a nyivákolást anélkül nem lehet végigülni, de megpróbálhatom. A pilóták közül Jenson, Mark, Adrian és Nico vonult fel. Szó ami szó, nagyon elegáns ruhákat adtak rájuk, nagyon jól néztek ki. Kb. másfél óráig tartott a bemutató, utána mindenki a hotel felé vette az irányt. A hallban pont összetalálkoztam Roberttel.
- Szia drága! Örülök, hogy látlak! Milyen volt a póker?- kérdeztem mosolyogva, és egy puszit nyomtam az arcára.
- Szia cicám! Egész jó, 3. lettem. És te hogy érezted magad a bemutatón?- kérdezte tőlem.
- Ügyes vagy! Nagyon jó volt, elvoltunk a többiekkel.- mondtam mosolyogva, akkor lépett oda hozzánk Ferni.
- Sziasztok fiatalok! Mi újság?- kérdezte. Robert elmesélte a pókerpartyt neki, a felét nem értettem amit beszélnek, mintha egy teljesen más nyelvet beszélnének.
- Nem lehetett rossz ez a póker. Kár, hogy kihagytam. Bernie-t nem hívták meg véletlenül? Kíváncsi lettem volna rá, mennyi pénzt akasztanak le az öregről.- mondta röhögve Fer.
- Nem volt ott. Apropó Bernie. Nem is mondtad, hogy Kate Bernie lánya. Egy ilyen nagyfejes lányával járni nem egy életbiztosítás.- mondta vigyorogva Rob.
- Te meg egy csapatfőnök lányának udvarolsz. De nem volt könnyű a helyzet akkoriban. Úgy látom, kicsit utánajártatok a dolgoknak azért.- mondta Fer.
- Úgy is mondhatjuk.- mondtam és rákacsintottam Robra, aki csak mosolygott.
- Az nem semmi dolog lett volna pl. ha mondjuk Bernie lett volna az apósod. Szép kis családba kerültél volna be.- mondta vigyorogva Rob.
- Kate nem tekintettte az apjának Berniet, meg számos konfliktusuk volt egymással. De mivel így cukkoltatok, ennek ára van.- röhögött Ferni, felkapott egy üveg kólát, és nevetve felénk indult vele.
- Szerintem kezdjünk el futni.- mondtam nevetve Robnak.
- Jó ötlet.- és nekiiramodtunk a hallban. Aki ott volt, csak kicsit nézett komplett hülyének minket, Ferni röhögve locsolta ránk a kólát, ahol érte, mi meg ezt próbáltuk kikerülni valahogy több-kevesebb sikerrel. 5 perc után röhögve adtuk meg magunkat. Főleg azért, mert nagyrészt tiszta foltos lett a ruhánk a kólától, plusz az én hajam is ragacsos lett tőle, ami nem igazán tetszett, és ennek hangot is adtam.
- Basszus Fernando! Muszáj volt pont kólával lelocsolni?! Egyrészt a kóla drága, másrészt tiszta ragacs lett tőle a hajam. Pont ma reggel mostam ki a hajam. Most megint mossam ki, hogy valahogy nézzen ki estére.- mondtam egy kicsit mérgesen.
- Csak játék volt az egész Isa. Meg ti kezdtetek. De ne haragudj a kóla miatt.- válaszolta Ferni bocsánatkérő hanggal.
- Jól van, nem haragszok, csak most megint mehetek hajat mosni. De kibírom. Na sziasztok gyerekek, este találkozunk majd.- köszöntem el tőlük.
- Női problémák.- mondta félhangosan Rob Ferninek.
- Hallottam!- kiabáltam vissza nekik nevetve.
Fent kicsit ledőltem pihenni, hogy bírjam az éjszakázást, 6 órakor ébredtem csak fel a telefon csörgésére. Apa hívott, hogy majd együtt megyünk erre az estélyre, és fél 9-kor találkozunk a hallban. Rábólintottam, majd elindultam készülödni. Hajat mostam, becsavartam, majd kreáltam magamnak egy füstös hatású sminket. Szerintem ez pont illeni fog a ruhához. Fél 8 volt, amikor ezeket a műveleteket befejeztem, és nekiláttam, hogy valamit kezdjek a hajammal, de sehogy sem sikerült. Végső megoldásként átmentem Ferniékhez kicsit borzas hajjal. Raqu nyitott ajtót.
- Nagyon szépen kérlek ments meg!- mondtam neki könyörgő szemekkel. Szegény elég értetlenül nézett rám, de elmagyaráztam neki a helyzetet, és mosolyogva betessékelt a fürdőszobába. Fél óra alatt egy elegáns frizurát kreált nekem a csajos. Alig bírtam hálálkodni neki.
- Nagyon szépek lesznek a hölgyek.- mondta Ferni mosolyogva az előszobában. Rajta egy fekete nadrág, és egy fehér ing volt már. Ilyenkor irigylem a pasikat, nekik fele annyit kell fordítani az öltözködésre, meg egyéb dolgokra, mint a nőknek.
- A hölgyek köszönik szépen. Isa, milyen ruhád lesz este?- kérdezte Raq.
- Majd meglátjátok.- vigyorogtam rájuk, és eltávoztam. A szobában magamra öltöttem a ruhát, nem volt egy egyszerű feladat belepréselni magamat, de nem volt kényelmetlen. Amikor megnéztem magam a tükörben, elégedetten nyugtáztam, hogy megérte a ruha az árát.
Fél 9-kor indultam le a hallba apához. Együtt jöttem le a liftben Lewissal, és az apukájával. Mindketten nagyon néztek, de nem felejtettek el megdicsérni se, hogy milyen csinos vagyok. Tőlük ezt külön öröm hallani. Apa már lent várt a hallban, amikor meglátott, nagyon elkerekedett a szeme.
- Nahát lányom. Nagyon elegáns és csinos vagy. El lesznek tőled halva a hapsik.- mondta elismerő mosollyal. Na igen, különösen 1 hapsi.- gondoltam magamban.
- Köszönöm apa. Te is nagyon jól festesz ebben a szmokingban. Jól áll nagyon.- mosolyogtam rá.
- Jaj, ne is mondd. Utálom a szmokingot. Úgy nézek ki benne, mint egy pingvin.- mondta sóhajtva.
- Ne mondd már ezt! Igenis, jól áll.- mosolyogtam rá bátorítóan.
- Ha te mondod. De akkor is utálom a szmokingot.- mondta mosolyogva.
Taxival mentünk ki a helyszínre, mivel biztos fogunk inni ma 1-2 pohárral. Mire odaértünk, már nagy volt a zsongás az épület előtt. Rengeteg fotós és újságíró volt, természetesen Kristin sem hiányozhatott onnan. Csak bámult rám nagy szemekkel, láttam rajta, hogy tetszik neki a ruha, de hamarabb evett volna meg egy békát, mint hogy megdicsérje.
- Szia Isabel! Megérkeztél? Ő az apukád?- kérdezte bájos mosollyal.
- Szia Kristin! Igen. Apa, bemutatom Kristin Wilmert. Egy helyen dolgozunk.- mondtam. Kristin szúrosan nézett rám ezután a mondat után, de nem szólt semmit.
- Örvendek. Mario Theissen. De ha megbocsát, most mennünk kell. Minden jót. – fogott vele kezet vele apa.
- Szia Kristin! Jó munkát!- mondtam neki negédesen.
- Viszlát! Jó szórakozást!- mondta mosolyogva, de majd megette az irigység.
Befelé menet apa rákérdezett, hogy ő volt e az a bizonyos Kristin, mire bólintottam, ezen csak mosolygott. A bejáratnál kezünkbe adtak egy pohár pezsgőt, és lassan beljebb araszoltunk a terembe. Hatalmas helyen volt megtartva az estély, svédasztalok, italok nagy mennyiségben az asztaloknál, és 2 másik teremben lassú illetve jazz zenét játszottak. Legelőször Sebit pillantottam meg Natyval. Nagyon elegánsak voltak mind a ketten. Sebi elismerően rám kacsintott, amikor meglátott. Rájuk köszöntem, majd tovább mentem a teremben. Apa már megtalálta a saját társaságát a csapatfőnökök között, és jókedvűen beszélgettek. Fernandot és Raquelt az egyik sarokban pillantottam meg. Odasétáltam hozzájuk, hogy köszöntsem őket. Mind a kettőnek leesett az álla, de ők is kitettek magukért. Fernandon nagyon jól állt az öltöny, nagyon jól nézett ki benne.
- Isa! Fantasztikusan nézel ki!- mondta lelkesen Raq.
- Köszönöm szépen. Te sem panaszkodhatsz.- dicsértem vissza.
- Ha Robert meglát, még jobban belédbolondul, az fix.- mondta kacsinta Ferni.
- Köszi. Tényleg, pont őt keresem, nem tudjátok merre kószál?- nevettem.
- Az egyik terem előtt láttam Nickkel beszélgetni.- válaszolta Fer. Megköszöntem az infot, és elindultam megkeresni őt.
Hamarosan meg is láttam őket, elmélyülten beszélgettek Nickkel. Legelőször Nick vett észre, és kikerekedett szemmel nézett rám, majd oldalba bökte Robertet, és végre ő is rámnézett. Nem túlzok, hogy a pezsgő majdnem kiesett a kezéből. Eleinte alig akart hinni a szemének, és ahogy leolvastam a szájáról a következőt mondhatta: Úristen:) Végül elértem őket, de Robert alig bírt megszólalni.
- Mi van drága, elvitte a cica a nyelved?- kérdeztem vigyorogva.
- Arra nincsen szó, hogy milyen gyönyörű vagy. Hihetetlen, hogy milyen fantasztikusan nézel ki.- mondta teljes extázisban Robert. Nick csak mosolygott rajtunk.
- Az urak is nagyon jól néznek ki, elismerésem.- mondtam mosolyogva.
- Én is nem is zavarok tovább, megyek megkeresem én is az asszonyt.- mondta nevetve Nick.
- Szia Nick! Jó szórakozást!- köszöntünk el tőle.
Robert behúzott az egyik terembe, ahol a zene ment, és ahol nagy előnyünkre sötét volt, és hosszan megcsókoltuk egymást.
- Elképesztően jól nézel ki. Mint egy istennő.- suttogta a fülemben, és újra megcsókolt.
- Köszönöm. Te sem panaszkodhatsz. Jól áll az öltöny. Hiányoztál nagyon.- mondtam.
- Te is nekem. De megérte várni.- mondta kajánul, mire rámosolyogtam.
- Látom, felraktad a nyakláncot.- utalt a tőle kapott láncra.
- Nem most raktam fel, állandóan a nyakamban van.- mosolyogtam, és megsimogattam az arcát, ő megfogta a tenyeremet, és megcsókolta.
Eközben felcsendült egy nagyon jó kis jazz szám, aminek az volt a címe hogy Fever. Elkezdtünk rá táncolni, de nekem egy kicsit nehézkesen ment a szűk ruha miatt, de csak megoldottuk a helyzetet. Nemcsak mi táncoltunk, hanem még sokan mások is erre a számra. Láttam Heikki-t is Natyval összebújva a táncparketten. Nagyon édesek együtt,és látszik, hogy boldogok. Nico-t is láttam Amy-vel táncolni,ők is egymáshoz voltak simulva nagyon. Úgy látszik itt a tavaszi zsongás, és mindenki belehabarodik a másikba. Amy-n egy nagyon dögös ruha volt, egy mély kivágású, rövid fekete szaténruha. De jól is állt rajta, persze aki táncol, annak nagyon jó alakja is van, szóval büszke lehet rá a lány. Tánc után rengeteget beszélgettünk főleg egymással, és másokkal is. Natyval egész jóban lettünk, megígértük, hogy egyszer tartunk majd egy csajos partyt, majd előtte hívjuk egymást. Apa is ahogy láttam, nagyon jól érezte magát, engem is megtáncoltatatott vagy 2x. Robert az egyik pillanatban megjelent mellettem és kezében tartott egy poharat. Ahogy láttam, koktél volt benne.
- Ez milyen koktél?- kérdeztem megkóstolva az italt.
- Sex on the beach.- mondta nevetve Rob.
- Ez célzás akart lenni?- suttogtam a fülébe kajánul.
- Nem egészen, de ha már így rákérdeztél.- kacsintott egyet, csak a fejemet csóváltam nevetve, és megcsókoltam.
- Hajnali 1 óra van. Ne tűnjünk el innen?- kérdezte mosolyogva az órájára pillantva.
- Mehetünk.- válaszoltam, és forrón megcsókoltam.
Elköszöntünk a barátoktól, apától is el akartam de sehol nem láttam. Éppen az épületből jöttünk ki amikor megpillantottuk apát, amint egy taxiba száll be. Észrevett minket, és integetett, hogy jöjjünk mi is. Elmosolyogtuk magunkat Robbal,és beszálltunk a taxiba. Apa ült közepén, mi meg 2 oldalt. Amikor nem figyelt, egymásra vigyorogtunk Robbal. Nem jött be a „szökési” tervünk, de nem bánnom. Majd máskor.
A szobába érve lerúgtam magamról a cipőt, mert már alig éreztem a lábaimat, elrendeztem magam, Robert küldött egy jóéjt sms-t, és beleírta, hogy majd bepótoljuk a ma estét valamikor. Én is küldtem neki egy aranyos jóéjt sms-t, majd ágyba dőltem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése