Gyűlölöm a török közlekedést! Hihetlen, hogy mennyire kaotikus az egész. Oké, hogy déli ország, de ami sok az sok(k)! Másfél órába telt, amíg a hoteltől a pályára vitettem ki magam taxival. És az a hőség.. Egy kékes mintázatú, féloldalas vállú hosszúruha volt rajtam, de 5 perc alatt lefőttem. A pályán még melegebb volt az aszfalt miatt… Amikor odaértem a motorhome-ünkhoz, azt hittem dobok egy hátast a látványtól. Nick, Chris és Rob álltak kint és fociztak!! Focimezben, és névre szóló mezük is volt. Legjobban Roberten lepődtem meg, aki hajlandó volt végre levetni a hosszúnadrágot, és felvenni a rövidet. Egy darabig elnéztem őket, és jókat kuncogtam magamban rajtuk néha, de alapjáraton nagyon ügyesek voltak. Segítettem a kipakolásban a többieknek, aztán leültem pihenni az egyik csened kis helyen.
- Szia Isam! Olyan jó, hogy végre látlak! Nagyon-nagyon hiányoztál!- ölelt át hátulról Robert egy forró csókot adtunk egymásnak, majd leült mellém.
- Szia drága! Te is nagyon hiányoztál. Te kis labdazsonglőr.- nevettem rá, erre csak a fejét fogta.
- Ne is mond. Az Eb csak 1 hónap múlva lesz, de nekünk már focizni kellett. De élveztem. Mit csinálsz ma?- kérdezte.
- Különösebben semmit. Felkészülök a hétvégére. Te?- kérdeztem vissza.
- 2 mérnöki megbeszélés is lesz,utána meg egy hosszú kötelező pofavizit egy egyik helyi szponzori képviseletnél. Szóval csak estefelé tudunk találkozni.- sóhajtott fel.
- Sajnálom. Addig megpróbálok valami hasznosat csinálni.- válaszoltam, és rövidesen elbúcsúztunk egymástól.
Délután kimentem a városba nézelődni. Maga Isztambul gyönyörű volt a Kék Mecsettel meg a Boszporusszal. Betévedtem egy bazársorra és teljesen magával ragadott a hangulata. Csak úgy kínáltak magukat a szebbnél szebb áruk. Megakadt a szemem egy piros hastáncosruhán. Egyszerűen meseszép volt. Otthon sokat gyakoroltam a táncot, és úgy gondoltam ideje beszereznem végre egy ruhát is. Bementem, és a ruhával gazdagon jöttem ki a boltból:)
Késő délután értem vissza a szállodába. A Bmw-seket egyáltalán nem láttam a vacsorán, még apát se. Ezek szerint még mindig dolgoznak, Roberték meg még mindig vigyorognak valahol.
A szobámban egyből felpróbáltam a ruhát. Nem akarok dicsekedni, de mintha rám öntötték volna. Elégedetten nézegettem magam, és a rádióban felcsendült egy Tarkan szám. Fullra vettem a hangerőt, és próbáltam kamatoztatni erre a számra a hastánctudásomat……………….
- Te mióta tudsz hastáncolni Isa?- kérdezte. Halkan felsikítottam egy kicsit, mert nagyon megijedtem. Na, kit láttam ott lazán az ajtófélfának dőlve és csillogó szemekkel vigyorogni mint a vadalma?? Naná, hogy Robertet.
- Hogy az a jó….! A szívbajt hozod rám! Mióta állsz te itt?- kérdeztem, és a vérnyomásom a plafonon volt.
- Ne haragudj, nem akartalak megijeszteni. Kb. 1 perce…kopogtam, és hallottam, hogy nagy hangerővel megy a zene, gondoltam benyitok. Aztán láttam, mit csinálsz, és nem akartalak megzavarni. De tényleg, mióta tudsz te így hastáncolni?- kérdezte mosolyogva.
- Nyugodtan szólhattál volna.. Még a spanyol nagydíj előtt, otthon, vettem egy hastánc oktató dvd-t, és azóta gyakorolom a mozdulatokat. Egész este ott akarsz állni az ajtóban? Belül tágasabb.- invitáltam be vigyorogva, és lehalkítottam a zenét.
- Még a török hastáncosok is megirigyelhetnék a tánctudásodat. – mosolygott, és bejött a nappaliba.
- Ugyan már, ne túlozzunk. Még sokat kell fejlődnöm. Mi a helyzet? Milyen volt a szponzoroknál?- kérdeztem és egy pohár üdítőt töltöttem neki.
- Nekem így vagy tökéletes, ahogy vagy. Szerinted? Dögunalom. És ezt a szexi ruhát mikor szerezted be?- kérdezte kajánul.
- Kérlek szépen, ezt pont ma vettem. Gondoltam, ha már a hastáncot tudom, dukálna nekem egy hastánc ruha is. Csak nem tetszik?- vigyorogtam.
- Mi az hogy. Oltárian, őrjítően tetszik.. Nem mellesleg, te ígértél nekem valamit még a múlt héten.- mosolygott, és közelebb lépett hozzám.
- Mit?- kérdeztem, mivel fogalmam sem volt miről beszél.
- Isa, Isa. Még akkor ígérted nekem telefonon keresztül, amikor megkaptad a csokrot. És én azt mondom rá, hogy Törökországban behajtom rajtad. Nem rémlik semmi?- kérdezte és átölelte a derekamat.
- Hmmm.. igen, kezd rémleni valami. Felelőtlen egy ígéret volt.- mondtam komolyan. Robertnek egyből lehervadt a mosoly az arcáról, és értetlenül nézett rám. Olyan pofát vágott, hogy elkapott a nevetés.
- Ha látnád magad Rob, mennyire kétségbeestél.- mondtam röhögve.
- Ez nem fair! De ezek szerint mégiscsak emlékszel a dologra. – mosolygott kajánul, mire bólintottam, és megcsókoltam.
- Ez volt az első. Van még hátra egy pár.- suttogta a számba.
- Most komolyan számolni akarod őket? Inkább hajtsuk be az ígéretet.- mondtam kihívóan, és újból megcsókoltam.
Egyre hevesebbek és szenvedélyesebbek lettek a csókjaink, közben a kezeink sem tétlenkedtek. Rob a nyakamat simogatta és csókolta, majd lassan lejjebb vándorolt a derekamra és a csípőmre. Mivel meglehetősen alulöltözött voltam, minden egyes érintés a meztelen bőrömön apró kis áramütésekhez volt hasonlítható. Végigsimogattam a hátát, és az ujjaim a gerincét simogatták. Pillanatok alatt kigomboltam az ingjét, lesimogattam róla, majd a mellkasát kezdtem érzékien simogatni, és csókolgatni. Ő kisebb nehézségek árán, de megszabadított a „felsőmtől”. Nem volt könnyű levenni azt a csicsás hastáncos felsőt rólam:) Szenvedélyesen csókolni és simogatni kezdte a felsőtestemet, közben próbált megszabadítani a hastáncruha alsó részétől is. Na ehhez tényleg kellett segítség mert elég nehezen vettem fel én is, egyedül biztos nem ment volna neki….:) Az egyik lábamat felemelte, és végigsimogatta a combomat. Ekkor mintha kopogást hallottam volna az ajtón, és ijedten odafordultam. Szép lesz egy szál fehérneműalsóban ajtót nyitni az illetőnek..:p de remélem a zavaró egyénnek van végrendelete, mert szörnyű halált hal a kezeim között…..De Rob megnyugtatott, hogy nem ide kopogtak be, hanem a szemközti ajtón. Így folytathattuk, ahol abbahagytuk. Gyorsan megszabadítottam a nadrágjától, és szinte levegőt alig bírtunk venni, annyira egymásra voltak tapadva az ajkaink. Egy hirtelen mozdulattal felkapott, és a hálószoba felé indult velem. Én kerültem alulra, és szorosan átfontam a lábaimat a dereka körül. Ismét csókok és őrjítő érintések millió következtek, a vérem csak úgy zubogott, és zihálva vettem a levegőt is. Pár perc után megelégeltem az „elnyomást” és egy laza mozdulattal a hátára fordítottam Robot. „Visszaadtam” neki az élvezetet, amit ő adott nekem:) Láthatóan és hallhatóan ő is nagyon élvezte a kényeztetést. Az utolsó ruhadarabtól is megszabadították egymást, és most már semmi akadálya nem volt, hogy a testünk véglegesen eggyé váljon…. Gyönyörű éjszaka volt, elmondhatom…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése