2012. szeptember 24., hétfő

20. rész



Vasárnap délelőtt:

Jaj Istenem, ez az állandó hajtás…lassan az idegeimre megy…. Ma különösen sok pilótával csináltam riportot, még Lewissal is, mert tegnap Tim furcsálta, hogy vele alig készítek riportot. Ha te azt tudnád, hogy miért nem. De most nagyon normális volt, készségesen válaszolt mindenre. Tud ő, ha akar:) Éppen a mai kész anyagokat küldtem el Timnek, amikor megszólalt a mobilom. Pont Tim keresett.
- Szia! Éppen most küldtem el neked a mai termést!- csicseregtem a telefonba jókedvűen.
- Szia Isa! Köszönöm szépen, mindjárt megnézem. De nem ezért hívtalak.- mondta komolyan.
- Hanem? Valami baj van?-kérdeztem
- Én nem nevezném annak. Csupán át kéne szerkesztened a tegnapi meg a pénteki munkádat kicsit, mert nem igazán megfelelő a szerkezete.- válaszolta.
- Micsoda? Hogy-hogy nem megfelelő? Mindig így írok! Most mi a bajod vele?- kérdeztem feszülten.
- Igazából nem nekem van a problémám vele, hanem Kristinnek. Ő nézte át a dolgokat, és azt mondta, hogy stílusilag nem mindenhol megfelelő.- mondta Tim. Azt hittem, agyvérzést kapok menten. Hogy ez a hülye szuka nem bír leakadni rólam….. nem tud otthon piszkálni, és ebbe köt bele, hogy azt higgye, hogy ő milyen okos, hogy mások munkáit kritizálja. De ebből nem eszik… Csak azért se táncolok ahogy ő fütyül. Elszámoltam 10-ig magamban, és nyugodt hangon szólaltam meg.
- Tim, nézd. 2 éve vagyok nálatok. Mióta ismersz, mindig így írok,és mindig meg voltál elégedve a munkámmal. Én nem fogok a kisasszonyka kedvére lenni, és nem javítom át a dolgot. Írjon ő jobbat, ha tud. Nem mondtad neki, hogy mindig így írok?- kérdeztem, és kezdtem bepipulni.
- Dehogynem mondtam, de engem is leintett, hogy márpedig ez nem így van, és hibás. Kezd nekem is elegem lenni belőle, mindenkinek dirigál.- sóhajtott Tim.
- Akkor egyszerű a dolog. El kell küldened a fenébe.- mondtam mérgesen.
- Nem lehet, mert az apja-é az üzletház, ahol a szerkesztőség van. Ha elküldöm, mi is pakolhatunk. Ahogy ismerem, egyből rohanna hozzá, és az apja nagyon nagy fejes, nem szeretnék vele ujjat húzni.- mondta Tim. Szóval innen fúj a szél. Ő is azok közé a nőkhöz tartozik, akik apuci révén törtek fel, és az ő háta mögé bújnak, ha bármi baj van. De utálom az ilyet….
- Egyébként ő is ki fog járni a futamokra..mint fotós. – döfte belém a kést végezetül Tim.
- Miiiccssodddaa? Hogy a francba? Miért engedted ezt meg neki? Meg egyáltalán mit ért ő a forma1-hez? – csattantam fel.
- Nem én engedtem meg, hanem a főszerkesztő bólintott rá a dologra. Ismeri a pilótákat,meg a dolgokat,és a fotózáshoz nem kell nagy szakmai tudás, csak kattingat és kész. Meg a főszerkesztő is mondta múltkor, hogy kell egy fotós a laptól a futamokra, mert mindig máshonnan töltjük le a képeket a cikkekhez. – magyarázta Tim a dolgokat.
- Nagyon örvendek neki. De készülj fel, hogy záros határidőn belül eggyel kevesebb beosztottad lesz, mert megfojtom ezt a nőt, ha bármit is keresztbe tesz nekem.- mondtam idegesen.
- Nem fogtok sűrűn találkozni, ő nem lesz végig a versenyhétvégéken, fotóz és kész. Nem fog itt senki se meghalni.- mondta kuncogva Tim.
- Na persze.. Mindegy, hagyjuk, megpróbálom elviselni a képet valahogy, remélem tényleg csak ritkán fogom látni őt. És mondd meg neki, hogy én nem fogom átírni a cikket, fogadja el úgy ahogy van. – mondtam, és leraktam a telefont. Mérgemben elhajítottam a kanapéra, de apa éppen akart lépett be, és majdnem eltalálta…
- Te jó ég! Mi van itt! Alacsonyan repülnek a telefonok!- mondta nevetve.
- Bocsi apa. Csak szerencsétlen telefonon akartam kitölteni a dühöm. Én idegbajt kapok.- mondtam mérgesen, és „elsírtam” apának a bánatomat. Ő kedvesen megnyugtatott, és mondta, hogy próbáljak kedves lenni Krissel ,mert ha látja hogy ideges vagyok, akkor ezzel csak neki lesz jobb, hogy fel tud bosszantani. Vaéahol igaza volt apának. Kénytelen vagyok elviselni őt.. még belegondolni is rossz, hogy már Monacoban ott lesz…
Az ideg csak nehezen ment ki a gyomromból, szinte a kaja alig ment le a torkomon, és Robertet is alig láttam ma,mert állandóan volt valami dolga. Nagyszerű..gondoltam szomorúan. Sebivel és Kimivel összetalálkoztam, akik meghívtak ma a red bull partyra. Igent, mondtam, legalább feldobódok egy kicsit. És Robertet is viszem, ha kell, daruval rángatom el a bulira:) A futam hamarosan megkezdődik, remélem jó eredményt érnek el a fiúk….. Hajrá!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése