19. rész

Este fél 8:
Roberttel a BMW motorhomejában voltunk egy kis társalgóban. Vicces volt, hogy mi is ugyanúgy izgulunk a ma esti dolog miatt, mint a 2 érdekelt. Ebben a pillanatban kopogtattak az ajtón, és Carlo lépett be rajta, mellette pedig Ferni meglepetés vendége. Tőlem egy fejjel alacsonyabb, hosszú barna hajú, kedves arcú lány volt. Szinte teljesen el tudtam képzelni Fernando mellett. Ugyanis a volt barátnője állt velünk szemben, aki szintén Forma1-es pilóta volt, 2005-ig. Büszke lehet magára, hogy nőként ilyen sikert elért.
- Sziasztok! Meghoztam az „ajándékot”. Remélem minden rendben lesz ma este, és nem lesz kellemetlen senkinek. Ne maradjak itt veled?- kérdezte kedvesen Carlo tőle.
- Én is remélem. Ugyan már Tesó, nem kell felügyelő mellém, nagylány vagyok már!- kacsintott Carlo-ra a lány.
Mi erre a Tesóra néztünk egy nagyot, de felvilágosítottak minket, hogy Carlo régen a lány csapattársa volt,és mindenben támogatták egymást, a pályán,és azon kívül is, ezért a lány Tesónak nevezte el Carlot, mert szinte egymás testvérének tekintették egymást. Ez nagyon aranyos.- gondoltam magamban. Carlo hamarosan 3-asban hagyott minket.
- Jaj bocsássatok meg, még se mutatkoztam személyesen nektek. Kate Bishop vagyok.- nyújtotta a kezét mosolyogva.
- Robert Kubica. A BMW csapat pilótája vagyok. Ő pedig Isabel, a barátnőm.- mutatott be Rob.
- Szia! Isabel Theissen.- mondtam mosolyogva.
- Téged ismerlek „hallásból”,meg a tv-ből Robert, mindig figyelemmel kísérem a futamokat. Gratulálok az eddigi eredményeitekhez. Isabel, csak nem te vagy Mario Theissen lánya? Itt dolgozol a csapatnál?- kérdezte kíváncsian.
- De igen, én vagyok. Látom, tényleg otthon vagy a Forma1-ben. Én is szeretnék gratulálni neked, amit elértél nőként az f1-ben. Nem lehetett könnyű. De hogy válaszoljak a kérdésedre, félig meddig dolgozok csak a csapatnál. Újságíró vagyok, és futamról-futamra elkísérem a csapatot, úgymond összekötöm a kellemest a hasznossal.- mosolyogtam rá, de neki elkomorult az arca.
- Remélem ezt a találkát nem fogod megírni semelyik újságnak sem. Nem téged akarlak ezzel bántani,csak rossz emlékeim vannak a riporterekkel kapcsolatban.- mondta letörten.
- Semmi baj. Megnyugtatlak, én csak a szakmai dolgokról szoktam cikkeket írni. A szenzáció és a bulvár az nem az én műfajom.- mondtam.
- Értem. Látom a Bmw-nél is ugyanaz a szitu, mint nálunk volt Fernandoval, amikor versenyeztem. Egy csapafőnök lánya, aki egy pilótával jött össze. Csak nálatok másabb a helyzet, mert ti csapaton belül vagytok.- vigyorgott ránk.
- Te melyik csapatfőnöknek a lánya vagy?- kérdeztem döbbenten.
- Eddie Jordan-é. Pontosabban ő a nevelőapám, ő nevelt fel, később megismertem a biológiai apámat is, de az ő nevét nem akarom elárulni, mert ő is elég ismert ember.- magyarázta. Teljesen padlót fogtam. Hogy mik derülnek ki erről a lányról. Hasonló cipőben evezett, mint én most.
- Húú, most teljesen lehidaltam ettől az infótól. És igazad van, hasonló cipőben járok, mint anno te.- kacsintottam rá. Hirtelen megszólalt Rob mobilja. Fernando hívta.
- Itt az idő. Gyere Kate. Egy nagyobb helyre átmegyünk, ott van Fernando, mi előre megyünk, és ha Isabel kiszól, belépsz az ajtón. Remélem nem kell fellocsolni Fernandot a földről.- mondta röhögve Rob,mire elnevettük magunkat.
Fernando az egyik asztalnál ült ,és a telefonján babrált valamit. Amint meglátott minket, felpattant,és kíváncsian várta, hogy mit fogunk „díjként” átadni neki.
- Szia Fernando! Örülök hogy itt vagy! A „meglepetés” ajándékot már itt van, csak még be kell hozni.- mondtam vigyorogva, szegény semmit nem értett.
- Kérlek,egész délután tűkön ültem,hogy mit terveztek, szóval ne húzzátok az agyam. De előre szólok, ha valami átverés vagy megszívatás az egész, addig éltek.- mondta Fer röhögve.
- Hidd el, ez nem az. Meg fosz lepődni,az tuti.- mondta nevetve Robert, miközben én elindultam az ajtóhoz,és kiinttettem Kate-nek hogy bejöhet.
- Fernando. Itt az ajándékod. Kate Bishop személyesen.- konferáltam fel Kate-et.
Fernando arckifejezése megért egy misét. Teljesen ledöbbent, és pár pillanatig hebegni-habogni tudott csak. Nem volt biztos abban, hogy tényleg Kate-et látja el, és bizonytalan lépesekkel indult el felé. Kate-en is látszott, hogy nagyon kivirult, ugyanakkor zavarban is volt. Végül „elérték” egymást és egymás nyakába borultak.

 - Kate! Ezt el se hiszem! Tényleg te vagy az?- kérdezte Fernando boldogan.

- Naná, hogy én vagyok. Nem is a szomszéd macskája.- nevetett boldogan Kate.
- Hogy kerülsz te ide? Hogy tudtál eljönni?- kérdezte Fernando kíváncsian.
- Egy-két ember hathatós segítsége kellett hozzá.- mosolygott, és ránk kacsintott. Nagyjából felvázolta Ferninek a dolgokat, hogy hogyan sikerült elhozni őt ide. Fernando csak nézett nagyokat.
- Srácok, nagyon szépen köszönöm! Ez aztán a meglepetés! Álmomban sem gondoltam, hogy ez lesz az „ajándékom”- fordult hozzánk mosolyogva.
- Nincs mit Fernando. Nem voltunk benne biztosak, hogy tetszeni fog, de most nagy kő esett le a szívemről, hogy látom, mennyire örültök egymásnak.- mosolyogtam vissza.
- Viccelsz? 3 éve nem láttuk egymást, és nem is nagyon tudtunk beszélgetni, jól fog esni egy baráti beszélgetés.- mondta, és Kate-re kacsintott.
- Gyere Isa, hagyj, beszélgessenek Fernandoék. – mosolygott Rob, és karon fogva kimentünk a társalgóból. Én nem nagyon akarództam menni, a kíváncsiság erősebb volt az udvariasságnál, tudni akartam, hogy mi volt 3 éve velük, meg miegymás.:) De Rob bizonyult az erősebbnek, elköszöntünk tőlük, és kiléptünk a teremből. De csak nem hagyott nyugodni a dolog, és menet közben megfogtam Rob kezét, és pajkosan azt mondtam:
- Valld be, hogy téged is furdal a kíváncsiság, hogy mi volt velük 3 éve, és miről beszélgethetnek odabent.- mondtam cinkosan, és az ajtó felé intettem a fejemmel.
- Én 1-2 infót tudok róluk. Annyira nem mesélt Kate-ről nekem Fernando. Csak nem rossz kislány akarsz lenni, és azt akarod, hogy hallgatózunk?- kérdezte vigyorogva.
- Nem akarok rossz kislány lenni.. már régen az vagyok. Hallgatózunk egy kicsit, na!- néztem rá pajkosan, ártatlan szemekkel.
- Nem bánom, az ilyen nézésednek ki tudna ellenállni. De ha lebukunk, azt mondom a te ötleted volt.- vigyorogott rám cinkosan, mire kinyújtottam a nyelvem. Visszaosontunk az ajtóhoz, és szorosan odaálltunk, hogy halljunk is valamit. Majdnem rám jött a röhögő görcs, hogy milyen dinkák vagyunk:)))) Kate és Fernado nem beszéltek túl hangosan, ezért nagyon kellett fülelni:
- Jól megvagy a rallyban? Hogy tetszik?- kérdezte Ferni.
- Egész jó, élvezem a dolgokat. Teljesen más, mint a Forma1. De nagyon jó kis csapatunk van, igaz nem vagyunk a legjobbak között, de a hangulat kárpótol mindenért.- felelte Kate.
- Ennek örülök. A Jordannél is jó volt a hangulat mindig. Hallom, résztulajdonos lettél Carlo csapatában.- mondta Fer.
- Igen, amikor meghallottam, hogy csapatot alapít, elgondolkodtam, hogy jó lenne betársulni hozzá, hiszen tudod, milyen jó barátok vagyunk. Így történt a dolog. Sajnálom, hogy nem megy olyan jól most a Renault, hiszen vb csapat volt. De remélem, hogy visszataláltok a nyerő útra. A te tehetséged megvan hozzá 100%-osan. És nagyon sajnálom a 2007-es évet. Nem hiányzott ez neked. Az állandó botrányok, meg a belső harcok… Na és a csapattársad… - mondta Kate kissé szomorú hangon, legalábbis nekem így jött le a „túloldalon”.
- Igen, ez van sajnos. De folyamatosan fejlesztenek a fiúk. A 2007-es évet pedig inkább hagyjuk. Lezártam a pályafutásom azon részét. Eddie-t szoktam néha kint látni a futamokon, mint szakértő. Hogy van a vén róka?- kérdezte Ferni.
- Hé, a nevelőapámról beszélsz, úgy vigyázz! Köszönöm szépen, megvan. Egy brit tv-nél szokott néha szakértő lenni, amúgy elvan, mint a befőtt. Könnyebb helyzetben van, mint az igazi apám.- sóhajtott Kate.
- Ne is mondd. Bernie teljesen kezd meghülyülni. Mosley-val együtt. Az is akkora botrányt csinált az orgiájával, hogy csak lesett mindenki. Teljesen át akarják reformálni a Forma1-et, de nem lesz ennek jó vége. Tartod a kapcsolatot Bernie-vel?- kérdezte Fernando. Na, Fernando mondatainál teljesen padlót fogtunk Robbal. Kate igazi apja Bernie??? Vajon ezt miért nem hangoztatja az a vén csavargó? Csak sajnálni tudom Kate-et, hogy ilyen vér szerinti apja van. Brazil szappanoperába illő dolgok derülnek ki számunkra ma este.
- Alig. Ő akkor se nagyon törte magát, hogy valamennyire apám legyen, amikor az F1-ben voltam, bár néha próbálkozott. Most meg még annyira se tartjuk a kapcsolatot. Minden évben kapok tőle egy karácsonyi üdvözlőlapot, és ki van merítve a „családi” dolog. Na meg a szülinapomon felköszönt, de amúgy még csak fel se hív. Megvan neki a saját „tökéletes” élete és családja, én nem akarok belerondítani ebbe az idilli képbe. A te szüleid jól vannak? Nagymamád?- mondta Kate.
- Miket beszélsz. Te senkinek nem vagy, nem lennél teher. Ő egyszerűen nem tudott mit kezdeni a helyzettel. Köszi, megvannak. A nagyi is, nem változott semmit.- nevetett Fernando.
- Nagyon megszerettem a szüleidet, és a nagyidat. Egyből elfogadtak, és ez annyira jólesett. – mondta Kate.
- Ők is nagyon megkedveltek téged. Szoktak néha emlegetni, hogy vajon Kate-tel mi van. Megváltoztál.- mondta Fer.
- Igen? Ezt jó, vagy rossz értelemben mondod?- érdeklődött Kate.
- Jó értelemben csakis. Olyan nyugodtan tűnsz. Amíg az F1-ben voltál sokkal stresszesebb, meg feszültebb voltál.- válaszolta.
- Itt nem nehéz feszültnek lenni. Meg állandóan történtek a dolgok, nem unatkoztam sose. Mindig tettem róla, hogy pörögjenek az események körülöttem. Alighogy kikerültem, elmentem egy hosszabb pihenőre, majd jöhetett a rally. Ott nyugisabbak kicsit a dolgok. Te is megváltoztál ám. Érettebb lettél, legalábbis azt érzem, meg a riportjaidat szoktam olvasni, és onnan is leszűrtem a dolgot. Na meg kikupálódtál. Kész férfi lettél. - válaszolta.
- Sok idő eltelt az ember változik. A párkapcsolattal hogy állsz?- kérdezte Fer.
- Hadilábon. Jönnek-mennek a srácok, de semmi komoly nincs kialakulóban. Nemrég ért véget egy féléves kapcsolatom, azóta a szinglik sorát erősítem. És még az a srác se volt méltó arra, hogy hosszabb időre legyek mellette. Kész csőd volt. Persze érzelmileg. Viszont én gratulálok neked. Nős ember lettél.- mondta Kate, és mintha kis szomorúságot hallottam volna a hangjából kicsengeni.
- Köszönöm. Nagyon titokban tartottuk meg az esküvőt, csak a család volt ott. Nem akartunk felhajtást.- válaszolta Fer. Pár percig még beszélgettek a régi szép időkröl, Schumi is szóba került, a nagy versenyekről. Aztán Kate bejelentette, hogy neki lassan indulnia kell, mert reggel valami megbeszélése lesz a versennyel kapcsolatban. Mi pedig gyorsan besiettünk az egyik kis helyiségbe, hogy ne vegyenek észre minket. Csak kuncogtunk magunkon. Kis „kémek” lettünk, de megérte hallgatózni. Még mindig le voltam taglózva a Bernie-s féle dolog miatt, de nemcsak én, hanem Rob is. Biztos cikkeztek róla az újságok, de nem rémlett semmi se nekünk. Láttuk az ablakból, hogy Fernando nagyon győzködi Kate-et, hogy hazaviszi, de Kate végül a saját kocsijával ment el, ahogy Ferni is. Mi is lassan hazaindultunk, mert holnap futam lesz és fáradtan nem lehet a rajtrácsra állni. Gondolkodta Kate-éken a szobámban. Látszott, hogy régen nagy szerelem volt köztük, sajnáltam, hogy véget ért, mert nagyon összeilletek Fernivel.